Szántó Sándor, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Sportorvosi Tanszékének egyetemi tanára és Balog Attila, a Szegedi Tudományegyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának docense az idei évtől ketten látják el a Mozgásszervi Továbbképző Szemle főszerkesztői feladatait.

A mozgásszervi betegségek a nem-szteroid gyulladáscsökkentők felírásának egyik leggyakoribb indikációját jelentik, ráadásul gyakran hosszabb távon kell a gyógyszereket alkalmaznunk. Az MRE kongresszusán Szekanecz Zoltán professzor urat a gyógyszerválasztás szempontjai mellett az NSAID-kezelés gyakori hibáiról is kérdeztük.

Panelbeszélgetés résztvevői: Prof. Dr. Takács István PhD, Dr. Szili Balázs. Az Csontritkulás-világnap alkalmából neves hazai szakemberek közreműködésével fogalmazzuk meg a világnap történetét, üzenetét. A panelbeszélgetés résztvevői megvitatják a nemzetközi és hazai újdonságokat, az irányelvek legfontosabb üzeneteit, és hogy a hazai gyakorlat mennyire követi a legújabb tudományos ismereteket.

A Magyar Reumatológusok Egyesületének 2023. évi vándorgyűlését szeptember 21-23. között Szegeden rendezték meg a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az Egyesület és a Vándorgyűlés elnökét, Bálint Péter professzor urat kérdeztük az idei tapasztalatokról.

A súlyos csontelváltozásokkal járó gyermekkori osteomalácia Magyarországon gyakorlatilag már nem fordul elő, téves lenne azonban azt a következtetést levonni, hogy a betegséggel később sem kell számolni. A felnőttkori, D-vitamin hiány okozta osteomalácia csontsűrűség-méréssel és a laboratóriumi paraméterek meghatározásával sem könnyen utolérhető.

A rheumatoid arthritisben szenvedő betegek jelentős hányada számol be fájdalomról annak ellenére, hogy betegsége remisszióba került. Dr. Gaál János, a Debreceni Egyetem Klinikai Immunológiai Tanszékének docense „A reziduális fájdalom kezelési lehetőségei rheumatoid arthritisben” címmel tartott előadást az MRE idei szegedi Vándorgyűlésén.

A neurotróp B1-, B6- és B12-vitaminok nélkülözhetetlenek a központi és a perifériás idegrendszer normál működéséhez, hiányuk egyebek mellett neuropáthia kialakulásához vezet. Dr. Tuboly Gábor neurológus főorvossal arról beszélgettünk, mikor lehet eredményes ezeknek a vitaminoknak a pótlása az idegbántalmak kezelésében.

Az ortopédiai és traumatológiai betegeknél a sebészi tevékenység, az immobilizáció, a gipszrögzítések, ortézisek, a ragasztott protézisek használata mind ezek valamelyikének befolyásolása révén járul hozzá a fokozott vénás tromboembolizációs (VTE) kockázathoz. A trombózisprofilaxis gyakorlatával foglakozott Az élet védelmében webkonferencia alábbiakban összefoglalt adása.

A Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság tavaszi kongresszusára visszatekintve Takács István professzorral beszélgettünk az alkalmazható terápiák sorrendjéről, az anabolikus szerek törési kockázatot csökkentő hatásáról és a csontritkulás kezelésének leggyakoribb hibáiról is.

A Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság nagy sikerrel rendezte meg éves kongresszusát májusban Balatonalmádiban. Takács István professzor urat, a társaság elnökét arról kérdeztük, milyen témák kerültek ebben az évben a szakmai program fókuszába.

Mivel a krónikus szinovitiszek kezelés nélkül artrózis kialakulásához vezetnek, óriási jelentősége van annak, hogy a kezelést korán, a porckárosodás megjelenése előtt megkezdjük. A konzervatív módszerek eredménytelensége esetén a megoldást az ízületi belhártya eltávolítása jelentheti. Erről beszélgettünk Dr. Szerb Imre habilitált egyetemi docenssel.

A csípőtáji törések az oszteoporotikus törések legsúlyosabb formái a következményes magas mortalitás, életminőség-romlás, funkciócsökkenés és költségvonzatuk miatt is. Az ellátás hazai gyakorlatáról beszélgettünk Dr. Urbán Ferenc traumatológussal, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Traumatológiai és Kézsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosával.

A szakmai ajánlások megalkotásáról beszélgettünk Géher Pál professzor úrral, a Budai Irgalmasrendi Kórház orvosigazgatójával, a Mozgásszervi Továbbképző Szemle szerkesztőbizottsági tagjával, aki maga is több nemzetközi és hazai ajánlás kidolgozásában vett részt.

A szomatoszenzoros idegrendszer kóros elváltozása vagy betegsége következtében kialakuló neuropátiás fájdalom becslések szerint az átlag populáció 7-10 százalékát érintheti. A terápiás lehetőségekről beszélgettünk Dr. Szok Délia neurológussal, a Mozgásszervi Továbbképző Szemle szerkesztőbizottságának tagjával.

A kardiológia és a reumatológia határterületi kérdéseinek áttekintése iránti igény hívta életre a KArdio-REumatológiai SZimpóziumot, vagyis KARESZ-t, amelyet idén első alkalommal rendeztek meg. A konferencia elnökét, Szekanecz Zoltán professzor urat kérdeztük a rendezvényről és a kardiológiai „kapcsolódási pontokról”.

A rheumatoid arthritis (RA) kezelésében rendkívüli fejlődésnek lehettünk tanúi az elmúlt két évtizedben, köszönhetően az új célzott terápiák megjelenésének. Interjúnkban ezekről a kezelési lehetőségekről, a terápiás célok változásáról és az RA-ban szenvedő betegek rehabilitációjának elemiről kérdeztük Dr. Polgár Anna osztályvezető főorvost.

Zsumbera Vivien, a SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete gyógytornásza összefoglalta az SMA típusait, a betegség genetikai hátterét, a természetes lefolyás során jelentkező progresszív izomatrófia jeleit.

Fetter Fruzsina (Apróka Fejlesztőház) gyógytornász, a kezelt SMA-s gyermekek fizioterápiájáról beszélt a MAGYAR GYÓGYTORNÁSZ
-FIZIOTERAPEUTÁKTÁRSASÁGA XIII. KONGRESSZUSán.

A Magyar Reumatológusok Egyesületének a közelmúltban lezajlott vándorgyűlése után két aktuális témáról kérdeztük Szekanecz Zoltán professzor urat: a JAK-gátlók biztonságosságáról, beleértve az ORAL Surveillance study nemrég napvilágot látott eredményeit.

Ez év szeptemberében a „hűség városa”, Sopron adott otthont a Magyar Reumatológusok Egyesülete Vándorgyűlésének. A nagy hagyományokra visszatekintő rendezvény szakmai programjáról, az újdonságokról és az átadásra került díjakról kérdeztük interjúnkban az egyesület, illetve a kongresszus elnökét, dr. Bálint Pétert.

A reumatológiai gyakorlatban is elengedhetetlen, hogy fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő terápia felírásakor a kezelőorvos felmérje a kardiovaszkuláris rizikófaktorokat és ezek figyelembevételével döntsön a gyógyszerelésről és a kezelés időtartamáról.

Mi a jelentősége egy már elszenvedett csigolyakompressziónak a csontritkulás prognózisa szempontjából? Mennyire hatékonyak a biszfoszfonátok, mennyire biztonságos alkalmazásuk? Mit tud a teriparatid, hol a helye az oszteoporózis szekvenciális kezelésében és kinek ajánlható? Mivel és hogyan csillapíthatók az oszteoporotikus fájdalmak? 

Szűcs Gabriella professzor asszony, a debreceni Reumatológiai Klinika igazgatója, egy JAK-gátlással foglalkozó szimpózium elnöke volt a DROP idei rendezvényén. Interjúnkban ehhez kapcsolódóan arról kérdezzük őt, hogy milyen szerepet játszanak a Janus arcú kinázok a gyulladásos reumatológiai betegégek patomechanizmusában.

Dr. Szántó Sándor, a Debreceni Egyetem ÁOK Sportorvosi Tanszékének professzora a DROP Gyógyszercsoportok szekciójában az IL-17-gátlókról tartott előadást. A témában készült interjúból megismerhetjük a secucinumab helyét az arthritis psoriatica és az SPA-kezelésében, a szer hatását a bőrtünetekre.

Dr. Szántó Sándor, a Debreceni Egyetem ÁOK, Sportorvosi Tanszékének professzora egy a JAK-gátlással foglalkozó szimpózium elnöke volt az idei DROP-on. Interjúkérdésinket is e témakörben fogalmaztuk meg: Miért működik a JAK-gátlás RA és arthritis psoriatica mellett SPA-ban is? Milyen gyakorlati tudnivalói vannak a kezelésnek, és milyen eredményességgel alkalmazható?

Dr. Pálinkás Márton, az Országos Mozgásszervi Intézet munkatársa a DROP-on a köszvény terápiájának kardiovaszkuláris aktualitásait választotta előadása témájául. Vele készült interjúnk megtekintésével megismerhetjük a magas húgysavszint hatását a szív-és érrendszerre; hogy hogyan változtak a húgysavszint-célértékek.

Interjúnkban Dr. Kardos Zsófiát, a BAZ Megyei Központi Kórház főorvosát a DROP-on megtartott előadásának rövid összefoglalására kértük fel. Kérdéseinkre válaszolva Kardos adjunktusnő ismertette az IL-6-nak a gyulladásos betegségekben játszott szerepét, illetve mindazokat a betegségeket, amelyekben szóba jön az IL-6-gátló tocilizumab alkalmazása.

Dr. Balog Attila, az SZTE Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának docense a DROP-on megtartott előadásában összefoglalta mindazt, amit ma a TNF-α-ról tudunk.

Három hazai társaság együttműködésével új konszenzusdokumentum jelent meg a köszvény kezeléséről, amely kiemeli a tünetmentes hiperurikémia jelentőségét. A magas húgysavszint okozta társbetegségek, a vese- és szív-érrendszeri szövődmények már ebben a stádiumban megjelenhetnek.

Ahogy a TNFα-gátlók mellett megjelentek az IL- és JAK-gátlók, a rheumatoid arthritis kezelése egyre inkább a személyre szabott terápia irányába halad. A JAK-gátlók a jelenlegi protokoll alapján az első anti-TNF terápia sikertelensége esetén adhatóak, hatékonyságuk akár meg is haladhatja a biologikumokét.

A spondyloarthritiseknél, ezen belül is az axiális kórformánál a közelmúltig viszonylag kevés terápia állt rendelkezésre, így a JAK-gátló upacitinib és az IL-23-ellenes guselkumab törzskönyvezése sokat javított a lehetőségeken. Az MRE vándorgyűlésén Szántó Sándor professzort kérdeztük arról, hogy miért működnek spondylitis ankylopoeticában a JAK-gátlók.

Dr. Pálinkás Márton a vele készített interjúnkban teljeskörűen összefoglalja a köszvénnyel kapcsolatos aktuális tudnivalókat. A patogenezis újdonságai mellett a képalkotó diagnosztika (ultrahang, kettős energiájú CT) adta lehetőségeket, és az irányelvekben szereplő rohamoldó és fenntartó terápiával kapcsolatban felmerülő kérdéseket is áttekinti.

Krónikus derékfájásról akkor beszélhetünk, ha a beteg már legalább három hónapja folyamatosan szenved valamiféle fájdalomtól. Ezek a páciensek általában már több szakembert is felkerestek, de a problémát nem sikerült megoldani.

Az MRE kongresszusán külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a kardiovaszkuláris, a csontanyagcserét érintő és az onkológiai társbetegségekkel. Interjúnkban Dr. Balog Attila foglalja össze a legfontosabb tanulságokat, emellett kutatócsoportjuk különleges megközelítést alkalmazó, biomarker mintázatokat analizáló vizsgálatáról is beszámol.

Munkássága elismerésének jeléül Belák-díjat kapott dr. Szántó Sándor a Debreceni Egyetem Reumatológia Tanszékének docense. A 2019-es vándorgyűlésen a Bechterew-kór szolgált előadásának témájául: beszámolt a kórképpel kapcsolatban végzett állatkísérletes kutatásairól, amiben knock-out és transzgenikus egereken végeztek vizsgálatokat.

A Magyar Reumatológusok Egyesületének idei konferenciáján több mint 500 orvos és 130 szakdolgozó vett részt és nagyon sikeresen zajlott – mondta el prof. dr. Szekanecz Zoltán az MRE elnöke. A program rendkívül színes volt: az előadásokon bemutatásra kerültek a hagyományos reumatológiai betegségek kezelésének legújabb eredményei, sport és speciális terápiák, biológiai terápiák.

Bálint Péter professzor az ORFI III. Reumatológiai osztályának a vezetője, ahol a gyulladásos reumatológiai betegségek mellett az aktív kórházi kezelésre szoruló, heveny tünetekkel jelentkező mozgásszervi betegeket is ellátják. Az interjúban nemcsak az osztályon folyó munkáról, hanem a mozgásszervi ultrahang vizsgálatok újdonságairól is hallhatunk.

A Magyar Reumatológusok Egyesülete történeti vándorkiállítással ünnepelte 90. éves fennállását. A kiállítás aktív szervezője volt Bálint Péter professzor, aki a vele készült interjúban felelevenítette az egyesület elmúlt évtizedeinek meghatározó eseményeit és beszélt a kiváló elődök munkásságáról.

A Magyarországi Fájdalom Társaság Szegeden tartotta idei kongresszusát. Stábunk Dr. Szok Déliával, a társaság elnökével készített interjút, melyből megtudhatjuk, hogy milyen szempontokat tartanak fontosnak a kongresszusi program összeállításánál, mi volt az idei kongresszus multidiszciplináris témája, valamint, hogy milyen újdonságok vannak a fájdalomcsillapítás területén.

Interjúnkban Prof. Dr. Szekanecz Zoltánt, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnökét kérdeztük a reumatológia területén lévő újdonságokról. Professzor Úr beszámolt arról, hogy az egyesület az idei évben ünnepelte a 90. évfordulóját, illetve ennek kapcsán egy rövid betekintést kaphattunk a szakterület sokszínűségéről, legfontosabb áttöréseiről.

Dr. Polgár Annát, a Mozgásszervi Továbbképző Szemle folyóirat egyik szerkesztőbizottsági tagját kérdeztük interjúnkban. A videóból megtudhatjuk, hogy a hazai lakosság körében mi a tendencia a reumatológiai betegségek esetén, mik a vezető kórképek, milyen gyógyítási lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint a biológiai terápia és a hagyományos kezelés különbségeiről is szó esik.