Három hazai társaság együttműködésével új konszenzusdokumentum jelent meg a köszvény kezeléséről, amely kiemeli a tünetmentes hiperurikémia jelentőségét. A magas húgysavszint okozta társbetegségek, a vese- és szív-érrendszeri szövődmények már ebben a stádiumban megjelenhetnek.

Ahogy a TNFα-gátlók mellett megjelentek az IL- és JAK-gátlók, a rheumatoid arthritis kezelése egyre inkább a személyre szabott terápia irányába halad. A JAK-gátlók a jelenlegi protokoll alapján az első anti-TNF terápia sikertelensége esetén adhatóak, hatékonyságuk akár meg is haladhatja a biologikumokét.

A spondyloarthritiseknél, ezen belül is az axiális kórformánál a közelmúltig viszonylag kevés terápia állt rendelkezésre, így a JAK-gátló upacitinib és az IL-23-ellenes guselkumab törzskönyvezése sokat javított a lehetőségeken. Az MRE vándorgyűlésén Szántó Sándor professzort kérdeztük arról, hogy miért működnek spondylitis ankylopoeticában a JAK-gátlók.

Dr. Pálinkás Márton a vele készített interjúnkban teljeskörűen összefoglalja a köszvénnyel kapcsolatos aktuális tudnivalókat. A patogenezis újdonságai mellett a képalkotó diagnosztika (ultrahang, kettős energiájú CT) adta lehetőségeket, és az irányelvekben szereplő rohamoldó és fenntartó terápiával kapcsolatban felmerülő kérdéseket is áttekinti.

Krónikus derékfájásról akkor beszélhetünk, ha a beteg már legalább három hónapja folyamatosan szenved valamiféle fájdalomtól. Ezek a páciensek általában már több szakembert is felkerestek, de a problémát nem sikerült megoldani.

Az MRE kongresszusán külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozott a kardiovaszkuláris, a csontanyagcserét érintő és az onkológiai társbetegségekkel. Interjúnkban Dr. Balog Attila foglalja össze a legfontosabb tanulságokat, emellett kutatócsoportjuk különleges megközelítést alkalmazó, biomarker mintázatokat analizáló vizsgálatáról is beszámol.

Munkássága elismerésének jeléül Belák-díjat kapott dr. Szántó Sándor a Debreceni Egyetem Reumatológia Tanszékének docense. A 2019-es vándorgyűlésen a Bechterew-kór szolgált előadásának témájául: beszámolt a kórképpel kapcsolatban végzett állatkísérletes kutatásairól, amiben knock-out és transzgenikus egereken végeztek vizsgálatokat.

A Magyar Reumatológusok Egyesületének idei konferenciáján több mint 500 orvos és 130 szakdolgozó vett részt és nagyon sikeresen zajlott – mondta el prof. dr. Szekanecz Zoltán az MRE elnöke. A program rendkívül színes volt: az előadásokon bemutatásra kerültek a hagyományos reumatológiai betegségek kezelésének legújabb eredményei, sport és speciális terápiák, biológiai terápiák.

Bálint Péter professzor az ORFI III. Reumatológiai osztályának a vezetője, ahol a gyulladásos reumatológiai betegségek mellett az aktív kórházi kezelésre szoruló, heveny tünetekkel jelentkező mozgásszervi betegeket is ellátják. Az interjúban nemcsak az osztályon folyó munkáról, hanem a mozgásszervi ultrahang vizsgálatok újdonságairól is hallhatunk.

A Magyar Reumatológusok Egyesülete történeti vándorkiállítással ünnepelte 90. éves fennállását. A kiállítás aktív szervezője volt Bálint Péter professzor, aki a vele készült interjúban felelevenítette az egyesület elmúlt évtizedeinek meghatározó eseményeit és beszélt a kiváló elődök munkásságáról.

A Magyarországi Fájdalom Társaság Szegeden tartotta idei kongresszusát. Stábunk Dr. Szok Déliával, a társaság elnökével készített interjút, melyből megtudhatjuk, hogy milyen szempontokat tartanak fontosnak a kongresszusi program összeállításánál, mi volt az idei kongresszus multidiszciplináris témája, valamint, hogy milyen újdonságok vannak a fájdalomcsillapítás területén.

Interjúnkban Prof. Dr. Szekanecz Zoltánt, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnökét kérdeztük a reumatológia területén lévő újdonságokról. Professzor Úr beszámolt arról, hogy az egyesület az idei évben ünnepelte a 90. évfordulóját, illetve ennek kapcsán egy rövid betekintést kaphattunk a szakterület sokszínűségéről, legfontosabb áttöréseiről.

Dr. Polgár Annát, a Mozgásszervi Továbbképző Szemle folyóirat egyik szerkesztőbizottsági tagját kérdeztük interjúnkban. A videóból megtudhatjuk, hogy a hazai lakosság körében mi a tendencia a reumatológiai betegségek esetén, mik a vezető kórképek, milyen gyógyítási lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint a biológiai terápia és a hagyományos kezelés különbségeiről is szó esik.