Keresés eredménye
Merre tart a reumatológia? Gondolatok az MRE vándorgyűléséről
2026 szeptemberében zajlott le a Magyar Reumatológusok Egyesületének vándorgyűlése. Ezen alkalomból Szekanecz Zoltán professzor urat kértük meg, hogy néhány fontos szakmai újdonságot osszon meg velünk. Szó esett arról, melyek az arthritises betegek gondozásának fontos ellenőrzési pontjai, valamint hogyan bővülnek a terápiás lehetőségek az osteoporosis kezelésében vagy éppen a JAK-gátlók területén....
Amikor a szakmai tapasztalat a digitális térben is megszólal
Szekanecz Zoltán professzor idén áprilisban indította el a ReumaBlogját, illetve a hozzá kapcsolódó ReumaBlog+ Youtube csatornát. Előbbi nemcsak reumatológia-immunológiai kórképeket, hanem szakmapolitikai kérdéseket is felvonultat, míg utóbbi egy-egy mozgásszervi betegséget mutat be közérthetően, beszélgetés formájában....
Beszámoló a Magyar Reumatológusok Egyesületének Vándorgyűléséről
Szeptember 17–19. között Eger adott otthont a Magyar Reumatológusok Egyesülete 2026. évi vándorgyűlésének. A rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalatokról, a legfontosabb üzenetekről, valamint az idén kiosztott díjakról, elismerésekről Prof. Dr. Szűcs Gabriellát, az MRE és a vándorgyűlés elnökét kérdeztük....
Betegségmódosító terápiák rheumatoid arthritisben: mit mutatnak a legújabb való életbeli adatok?
Prof. Dr. Balog Attila az MRE vándorgyűlésén tartott egyik előadásában azt járta körül, hogy mit tanulhatunk az utóbbi időszak real-world adataiból a rheumatoid arthritis kezelésében. A nagy betegszámú elemzések nemcsak a különböző kezelési lehetőségek, köztük a legutóbb a terápiás palettára került JAK-gátlók hatékonyságáról és biztonságosságáról adnak fontos információkat, hanem a terápiaváltás ...
Amikor nem működik a bevált út – a nehezen kezelhető rheumatoid arthritis kihívásai 1. rész
A nehezen kezelhető rheumatoid arthritis (RA) fogalma néhány éve született meg, és jóval többről szól, mint egyszerű gyógyszerrefrakteritásról vagy az adherencia hiányáról. Interjúnkban a témát kutató Dr. Gunkl-Tóth Lillát kérdeztük a nehezen kezelhető állapot lehetséges okairól és a szükséges eltérő terápiás megközelítéséről, továbbá saját, a központi idegrendszer szerepét vizsgáló kutatásáról....
Amikor nem működik a bevált út – a nehezen kezelhető rheumatoid arthritis kihívásai 2. rész
A nehezen kezelhető rheumatoid arthritis (RA) fogalma néhány éve született meg, és jóval többről szól, mint egyszerű gyógyszerrefrakteritásról vagy az adherencia hiányáról. Interjúnkban a témát kutató Dr. Gunkl-Tóth Lillát kérdeztük a nehezen kezelhető állapot lehetséges okairól és a szükséges eltérő terápiás megközelítéséről, továbbá saját, a központi idegrendszer szerepét vizsgáló kutatásáról....
EULAR 2026: a cél nem elnyomni, hanem helyreállítani az immunrendszert
Az EULAR – az Európai Reumatológiai Társaságok Szövetsége – 2026-ban Londonban rendezte meg éves kongresszusát. Szekanecz Zoltán professzor urat kértük meg arra, hogy számoljon be az esemény legfontosabb újdonságairól. A CAR-T-terápiáktól a mesterséges intelligencián át az immuntolerancia helyreállítását célzó új stratégiákig számos területen rajzolódik ki a reumatológia következő évtizedének iránya....
Új terápiás lehetőség polymyalgia rheumaticában
Christian Dejaco a fázis 3-as REPLENISH-vizsgálat eredményeit mutatja be, amelyben az IL-17A-gátló secukinumab hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták relabáló PMR-ben. Megtudhatjuk, milyen eredményeket hozott a vizsgálat a tartós remisszió elérésében, és milyen szerepet kaphat a célzott kezelés a szteroidkímélő stratégiák között....
A társbetegségek jelentősége rheumatoid arthritisben
Nem feltétlenül maga a rheumatoid arthritis a legnagyobb veszély – hanem mindaz, ami vele együtt jár. A krónikus fájdalom, a depresszió, az alvászavarok, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tüdőérintettség legalább akkora kihívást jelentenek, mint az ízületi gyulladás maga. Claudia Iannone mindennapi betegellátásban alkalmazható javaslatokat fogalmaz meg videóüzenetében....
Legyen két jó kollégád, avagy multidiszciplináris ellátás spondylarthritisben
A spondylarthritisben szenvedő betegek akár 40–60 százalékánál jelentkezhetnek bőr-, szem- vagy bélrendszeri tünetek is, amelyek alapvetően befolyásolják a terápiás döntéseket. Filip Van den Bosch gyakorlati példákon keresztül mutatja be, mikor szükséges a társszakmák bevonása, és miért kulcsfontosságú az orvosok közötti szoros együttműködés. ...
„No pain is the gain” – fájdalommenedzsment reumatológiai betegségekben
A fájdalom kezelése a reumatológiai betegeknél túlmutat a gyulladás csökkentésén. Jasminka Milas-Ahic az EULAR 2026 kongresszus legfontosabb üzeneteit ismerteti arról, hogyan vezethet a tartós betegségaktivitás krónikus fájdalomhoz, miért kulcsfontosságú a korai, hatékony kezelés, milyen nemek közötti különbségek tapasztalhatók, és miért van szükség pszichológiai tényezők figyelembevételére is....
„Think lung!” – amikor a reumatológusnak a tüdőre is gondolnia kell
Francesco Del Galdo az ERS/EULAR közös ajánlásának lényeges gyakorlati üzeneteit foglalja össze a kötőszöveti betegségekhez társuló intersticiális tüdőbetegség felismeréséről. A videóból kiderül, miért szükséges szisztémás sclerosisban már a diagnózis idején felmérni a tüdőérintettséget, illetve az egyéb reumatológiai kórképekben milyen rizikófaktorok alapján indokolt a betegek szűrése....
Kilépni a „buborékból” - beszélgetés a 11. DROP konferenciáról
A Debreceni Reumatológiai Oktatási Program, vagyis a DROP 2007-ben indult útjára, mára pedig meghatározó interdiszciplináris fórummá vált. A 11. konferencián az immunológiai alapoktól és a diagnosztikai újdonságoktól kezdve a jelen és a jövő célzott terápiáin át a gyulladásos, autoimmun és népbetegségnek számító reumatológiai kórképekig számos téma terítékre került, a társszakmák egész sorának ...
Több mint gerincbetegség: holisztikus megközelítés az axiális spondyloarthritis kezelésében
Az axiális spondyloarthritis diagnosztikája és kezelése az elmúlt évtizedekben alapvető szemléletváltáson ment keresztül: a késői, radiológiailag előrehaladott esetek felismerése felől a hangsúly a korai gyulladásos eltérések azonosítására és az időben elkezdett hatékony terápiára helyeződött, miközben egyre nagyobb szerepet kap a társszakmákkal való együttműködés. Erről beszélgettünk Balog Attila ...
A bőr–bél–ízület tengely klinikai jelentősége
A bőr, a bélrendszer és az ízületek egyes gyulladásos betegségeit ma már közös immunológiai tengely mentén tudjuk értelmezni. A psoriasis, az arthritis psoriatica, a spondyloarthritisek és a gyulladásos bélbetegségek hátterében részben közös patomechanizmus áll, amely alapvetően meghatározza terápiaválasztást is. A DROP konferencián dr. Végh Edittel, a Debreceni Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának...
Reumatológiai népbetegségek
A DROP11 konferencián Dr. Kardos Zsófia, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa négy mozgásszervi népbetegség – a nyak- és derékfájdalom, az osteoarthritis, az osteoporosis és az obesitas – kockázati tényezőivel, modern szemléletével és kezelési kihívásaival foglalkozott egyik előadásában....
Új korszak, új utak óriássejtes arteritisben
Az óriássejtes arteritist (giant cell arteritis, GCA) illetően az elmúlt években több területen is jelentős változás történt: a diagnosztikában a biopszia korábbi kulcsszerepe háttérbe szorult, egyre inkább a képalkotó vizsgálatok veszik át a helyét; míg a kezelésben a biológiai és célzott szintetikus terápiák a remisszió elérésének javulását, valamint a szteroidspórolás lehetőségét hozták el. A ...
Új korszak, új utak óriássejtes arteritisben
Az óriássejtes arteritist (giant cell arteritis, GCA) illetően az elmúlt években több területen is jelentős változás történt: a diagnosztikában a biopszia korábbi kulcsszerepe háttérbe szorult, egyre inkább a képalkotó vizsgálatok veszik át a helyét; míg a kezelésben a biológiai és célzott szintetikus terápiák a remisszió elérésének javulását, valamint a szteroidspórolás lehetőségét hozták el. A ...
Az MMP-3 biomarker jelentősége rheumatoid arthritisben
Rheumatoid arthritisben a tartós remisszió elérése mellett a struktúra megőrzése is fontos cél, amihez a destrukciót jelző biomarkerekre van szükség. Az MMP-3 „karmesterként” köti össze az ízületi gyulladást a destrukcióval, így nemcsak a betegség aktivitásának követésében, hanem az ízületi károsodás mértékének meghatározásában is segítségünkre lehet. Szekanecz Zoltán előadása ezt mutatja be.
...
Biomarkerek a rheumatoid arthritis diagnosztikájában és terápiájában
Rheumatoid arthritisben nincsen egyetlen, minden területet lefedő biomarker, így a jövő a multibiomarker-platformoké lehet. Az ACPA, az RF és a CRP jól ismert szerepe mellett már beépíthető a gyakorlatba a destrukciót is jelző MMP-3, amelynek diagnosztikai és prognosztikai jelentősége az utóbbi időben körvonalazódott. Az előadása bemutatja az említett és a további lehetséges biomarkereket, amelyek a jövőben ...


