A Debreceni Reumatológiai Oktatási Program, vagyis a DROP 2007-ben indult útjára, mára pedig meghatározó interdiszciplináris fórummá vált. A 11. konferencián az immunológiai alapoktól és a diagnosztikai újdonságoktól kezdve a jelen és a jövő célzott terápiáin át a gyulladásos, autoimmun és népbetegségnek számító reumatológiai kórképekig számos téma terítékre került, a társszakmák egész sorának ...

Az axiális spondyloarthritis diagnosztikája és kezelése az elmúlt évtizedekben alapvető szemléletváltáson ment keresztül: a késői, radiológiailag előrehaladott esetek felismerése felől a hangsúly a korai gyulladásos eltérések azonosítására és az időben elkezdett hatékony terápiára helyeződött, miközben egyre nagyobb szerepet kap a társszakmákkal való együttműködés. Erről beszélgettünk Balog Attila ...

A bőr, a bélrendszer és az ízületek egyes gyulladásos betegségeit ma már közös immunológiai tengely mentén tudjuk értelmezni. A psoriasis, az arthritis psoriatica, a spondyloarthritisek és a gyulladásos bélbetegségek hátterében részben közös patomechanizmus áll, amely alapvetően meghatározza terápiaválasztást is. A DROP konferencián dr. Végh Edittel, a Debreceni Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának...

A DROP11 konferencián Dr. Kardos Zsófia, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház osztályvezető főorvosa négy mozgásszervi népbetegség – a nyak- és derékfájdalom, az osteoarthritis, az osteoporosis és az obesitas – kockázati tényezőivel, modern szemléletével és kezelési kihívásaival foglalkozott egyik előadásában....

Az óriássejtes arteritist (giant cell arteritis, GCA) illetően az elmúlt években több területen is jelentős változás történt: a diagnosztikában a biopszia korábbi kulcsszerepe háttérbe szorult, egyre inkább a képalkotó vizsgálatok veszik át a helyét; míg a kezelésben a biológiai és célzott szintetikus terápiák a remisszió elérésének javulását, valamint a szteroidspórolás lehetőségét hozták el. A ...

Az óriássejtes arteritist (giant cell arteritis, GCA) illetően az elmúlt években több területen is jelentős változás történt: a diagnosztikában a biopszia korábbi kulcsszerepe háttérbe szorult, egyre inkább a képalkotó vizsgálatok veszik át a helyét; míg a kezelésben a biológiai és célzott szintetikus terápiák a remisszió elérésének javulását, valamint a szteroidspórolás lehetőségét hozták el. A ...

Rheumatoid arthritisben a tartós remisszió elérése mellett a struktúra megőrzése is fontos cél, amihez a destrukciót jelző biomarkerekre van szükség. Az MMP-3 „karmesterként” köti össze az ízületi gyulladást a destrukcióval, így nemcsak a betegség aktivitásának követésében, hanem az ízületi károsodás mértékének meghatározásában is segítségünkre lehet. Szekanecz Zoltán előadása ezt mutatja be.

 ...

Rheumatoid arthritisben nincsen egyetlen, minden területet lefedő biomarker, így a jövő a multibiomarker-platformoké lehet. Az ACPA, az RF és a CRP jól ismert szerepe mellett már beépíthető a gyakorlatba a destrukciót is jelző MMP-3, amelynek diagnosztikai és prognosztikai jelentősége az utóbbi időben körvonalazódott. Az előadása bemutatja az említett és a további lehetséges biomarkereket, amelyek a jövőben ...

Ne csak a bőrére figyeljen… az ízületei is üzennek! Fájnak az ízületei? Vessen egy pillantást a bőrére és a körmeire!Szeretettel meghívjuk Önt egy rövid beszélgetés megtekintésére! Ebben két tapasztalt szakorvos – egy bőrgyógyász és egy reumatológus – osztja meg hasznos tanácsait arról, hogyan ismerhetők fel az arthritis psoriatica korai tünetei.

 ...

Az elmúlt két évtizedben robbanásszerűen bővült a tudásunk a mikrobiomról: egyre világosabban látszik, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak számos kórkép – köztük a gyulladásos reumatológiai és bélbetegségek – kialakulásában. Ezzel a témával foglalkozott a Magyar Reumatológusok Egyesületének éves vándorgyűlésén a Sandoz Hungária Kft. szimpóziuma, amelynek két előadását ...

Balog Attila professzor úr számos alapkutatási vizsgálatot mutatott be szegedi munkacsoportjával a Magyar Reumatológusok Egyesületének vándorgyűlésén. Rheumatoid arthritisben egy hazai innovációnak számító diagnosztikus kit fejlesztését ismerhette meg a hallgatóság. Egy másik vizsgálat arra kereste a választ, hogy a JAK-gátlók képesek-e befolyásolni a jelátviteli útvonalakat szisztémás lupus erythematosusban (SLE)....

A köszvény hosszú távú kontrolljának alapja, hogy a húgysavszintet következetesen a célérték alá szorítsuk, minden rendelkezésre álló terápiás eszköz igénybevételével. Dr. Pálinkás Mártonnal, az Országos Mozgásszervi Intézet reumatológus szakorvosával az MRE vándorgyűlésén beszélgettünk a jelenlegi kezelési lehetőségekről, a gyógyszeradherencia kihívásairól, illetve arról, hogyan visz közelebb a ...

A Janus arcú kináz (JAK-) gátlók jelentős előrelépést hoztak a reumatológiában és más szakterületeken is. Bár az ORAL Surveillance vizsgálat bizonyos kardiovaszkuláris és malignitási kockázatot vetett fel velük kapcsolatban, a poszt-hoc elemzések és regiszteradatok alapján ez elsősorban az alapbetegség és a fennmaradó gyulladás következményének tekinthető. Szekanecz Zoltán professzor úrral a Magyar ...

Az axiális spondylarthritis (axSpA) korai felismerése még ma is komoly kihívást jelent, hiszen a derékfájás a fiatal felnőtteknél sem ritka panasz, de csak keveseknél gyulladásos eredetű. Szűcs Gabriella professzor asszony az MRE vándorgyűlésén kiemelte a célzott és a nem gyógyszeres terápiák – például a rendszeres gyógytorna – szerepét a beteg hosszú távú funkcionális állapotának megőrzésében. A modern ...

A fáradtság a gyulladásos reumatológiai betegségben szenvedők egyik leggyakoribb, mégis kevés figyelmet érdemlő panasza, amely jelentősen rontja az életminőséget. Bár a patomechanizmus még nem tisztázott teljes körűen, már ismert, hogy a különböző biológiai és célzott terápiák eltérő mértékben befolyásolják a fáradtságot. Emellett szó esett a csontritkulásban hosszú távon is alkalmazható denoszumab-...

A gyulladásos myopáthiák a szisztémás autoimmun kórképek egyik legheterogénebb csoportját alkotják. Dr. Mogyoróssy Sándor a Magyar Reumatológusok Egyesületének vándorgyűlésén egy myositises betegekkel végzett hazai multicentrikus vizsgálatot mutatott be, amely - a kis betegszám ellenére - az eredmények szempontjából kifejezetten értékesnek bizonyult....

Bőrgyógyászokat és reumatológusokat egyaránt foglalkoztat a kérdés: vajon hogyan tudjuk megmondani egy psoriasis-os (PsO) betegnél, hogy ki fog-e alakulni nála az arthritis psoriatica (PsA) vagy sem? Ma már egyre jobban ismertek ennek hajlamosító tényezői (genetikai és környezeti faktorok, társbetegségek, hangsúlyosan a klinikai tünetek és képalkotók értékelése) és az átalakulás fázisai is az „at risk”...

Kardos Zsófiát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetem Oktatókórház reumatológusát köszöntöttük az MRE Vándorgyűlésén, és arra kértük, ossza meg velünk a tapasztalatait arról a hazai online felmérésről, amit az intraartikuláris injekciózási technikákkal kapcsolatban végeztek. Egy másik előadása a Janus arcú kináz gátlókkal foglalkozott reumatoid artritiszben. Az interjúnkból ...

Gunkl-Tóth Lillát az MRE Vándorgyűlésén a nehezen kezelhető rheumatoid artritiszről kérdeztük. Az interjúból kiderül, hogy egyáltalán mikor beszélhetünk a betegség "nehezen" kezelhető formájáról, a páciensek mekkora hányada tartozik ebbe a csoportba és hogyan történik ezeknek a betegeknek a komplex vizsgálata....